2015.12.28.
Egy napfényes meleg napon kenjük le favédő szerrel a kerítéseket, pergolákat, a kúszónövények támasztékait. Kihajtás után már sokkal nehezebb ezt elvégezni.
Folytassuk a kártevők, betegségek megelőzését. A fa tisztogatása ilyenkor időszerű. A leszedett kaparékot, lemetszett fertőzött ágrészeket gyűjtsük össze, és lehetőség szerint égessük el.
 |  |  |
Általános:
Egy napfényes meleg napon kenjük le favédő szerrel a kerítéseket, pergolákat, a kúszónövények támasztékait. Kihajtás után már sokkal nehezebb ezt elvégezni.
Folytassuk a kártevők, betegségek megelőzését. A fa tisztogatása ilyenkor időszerű. A leszedett kaparékot, lemetszett fertőzött ágrészeket gyűjtsük össze, és lehetőség szerint égessük el.
A virágos cserjék ritkításakor levágott szép, hosszú ágakat vigyük be a lakásba, és virágoztassuk ki a lakásba.
Folytassuk a madarak etetését. Az etetésük mellett az itatásukról is gondoskodjunk. Ha enyhül az idő, tegyünk ki nekik egy lapos, 2-3 cm. magas tálkát, (egy nagyobb cserépalátét is megfelelő) töltsük fel vízzel, és hagyjuk, hogy fürödjenek, tisztálkodhassanak benne.
Díszkert:
Ritkítsuk meg a díszcserjéket, fiatalítsuk a sövényt és folytassuk a januárban elkezdett de be nem fejezett munkákat.
Melegebb, napos időben vizsgáljuk meg az ősszel telepített évelőket, és a felfagyott növényeket nyomjuk vissza a talajba, hogy ki ne száradjanak.
Ha a talaj fagymentes, ültethetjük a fás szárú növényeket és rózsákat. Nagyobb fákat cserjéket is áttelepíthetünk megfelelő méretű földlabdával.
Szellőztessük és ellenőrizzük a dália, kardvirág és begónia gumókat. Erre különösen ott van szükség, ahol a tárolóban magas a páratartalom.
A vadrózsákat és azokat a cserjéket, melyeknek nincs szüksége téli védelemre, fagymentes időben már februárban metszhetjük. A vadrózsánál ez gyakorlatilag csak ritkítás kell, hogy legyen.
Rendeljük meg azokat a díszcserjéket, melyeket márciusban el szeretnénk ültetni. Ha fagymentes az idő, az ültetőgödröt is előkészíthetjük számukra.
Az örökzöld bokrokat a februári kemény fagyok idején továbbra is védjük az intenzív napsugárzástól. Ha fagymentes az idő, öntözzük meg őket.
Konyhakert:
Dolgozzuk ki az ültetési tervet, írjuk be az elő-, fő és utóveteményeket. A meglévő magjainkból végezzünk csírázási próbát. A hiányzó magokat rendeljük, vásároljuk meg. A korán kiültetésre kerülő növényeket kezdjük elvetni cserepekbe, ládákba, hogy időben ki tudjuk palántázni. A paradicsom és paprika palántákhoz, - ha május közepe körül kiültetésre szeretnénk - február közepe-vége felé ültethetjük a magokat.
A vetőburgonyát előcsíráztathatjuk. Ehhez 12-15 fokos, világos helyen, ládába tároljuk egy rétegben, hogy a fény bőségesen érje. Amikor a csírák elérték a 2cm-es nagyságot, és a talaj hőmérséklete, illetve az időjárás engedi, vethetjük a gumókat. Az előcsíráztatáshoz kb. 6 hét szükséges. Ha kertünk talaja könnyen melegedő homoktalaj, akkor az előcsíráztatást február közepén el kell kezdeni.
A fűtés nélküli fólia sátorban a retek, sárgarépa, káposzta, karalábé, karfiol, spenót és zeller vetését elkezdhetjük. Elkezdhetjük a korai kiültetésű paradicsomok magjának vetését.
Ha a talaj felengedett, készítsük elő a zöldborsó, dughagyma, fokhagyma, spenót, sárgarépa és a mák helyét. Ha az idő engedi, vethetjük őket. Ha az időjárás keményre fordul, takarjuk az ágyásokat fátyolfóliával.
A sárgarépa és a hagyma vetésénél gondoljunk arra, hogy ezt a két növényt vegyesen érdemes termelni, hisz a hagymalégy-sárgarépa légy elleni megelőző védekezést szolgálja.
Enyhe időben rendszeresen szellőztessük a zöldségtárolót. A homokba rétegelt zöldséget időnként rakjuk át. Azokat, melyek nem teljesen épek, használjuk fel.
Vágjuk rendszeresen a snidlinget, és csíráztassunk zsázsát.
A zsázsa amit télen az ablakban is nevelhetünk, kiváló a tavaszi fáradtság ellen. A kissé csípős ízű növény vitaminokat, ásványi anyagokat, olajakat tartalmaz, ami megkönnyíti az anyagcserét, és így tisztítja a szervezetet. Akár itatóspapíron is hajtathatjuk, 5-7 nap alatt megnő. Fogyaszthatjuk kenyéren, használhatjuk salátákba, levesekbe, mártásokba. A veteményesbe sorjelző növényként is megfelel gyors kelése miatt.
A lóbab elviseli, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet, ezért már február végén elültethetjük, ha megfelelőek a talajviszonyok. A lóbab a közepesen kötött és kötött talajt kedveli. Csak napsütéses helyen és szabad állásban tenyészik jól. Karógyökere 80-100 cm mélyre is lehatol a talajba ezért kiváló növény a biokertészetben is.
Feketegyökeret szintén korán kell vetni, ha azt akarjuk, hogy még ebben az évben megfelelő méretű gyökereket fejlesszen.
Gyümölcsös:
Kedvező, fagymentes időben végezzük el a fák mechanikus tisztítását. A fák törzsét és ágait lekaparjuk, a sérült és beteg részeket az egészséges felületig kivágjuk, majd a sebeket oltóviasszal kezeljük. Megkezdhetjük a gyümölcsfák koronáinak ritkítását, ifjító metszését. A munkákat száraz és fagymentes időben végezzük.
Fagymentes, enyhe napokon kezdjük el a bogyósok (ribizli, egres), a körte és almafák metszését. A metszést a korona ritkításával, a sérült gallyak eltávolításával kezdjük.
A málna előző évi sarjait ritkítsuk.
A csonthéjasok metszésével még várjunk.
A kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula. Télen ezeknél a gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk. Ennek növényvédelmi okai vannak. Télen, a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért felelősek. Ha ezek bejutottak a fák szöveteibe, onnan nem tudjuk őket kiirtani, és a fák lassú halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett, de a legérzékenyebb a kajszi és az őszibarack. A téli metszésnél nem tudjuk megakadályozni a fertőzést. Akár virágzás közben is metszhetünk, a lényeg az, hogy minél közelebb legyünk a virágzáshoz, és ne kezdjük el a munkát március 10. előtt. Ekkor a gutaütés kórokozói már nem fertőzőképesek.
Almatermésűek: Az almatermésűeket télen is metszhetjük, azokon a napokon, amikor fagypont felett van a hőmérséklet. Fagypont alatt ugyanis kezünkkel megfogva a fákat kárt okozunk azzal, hogy a szövetekben lévő nedvesség felmelegszik, majd újból lehűl.
Bármelyik időpontban metszünk is, ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről valamilyen sebzáró anyaggal.
Metszés után szedjük össze a levágott ágakat, vesszőket, és elvégezhetjük a lemosó permetezést. (Lemosó permetezésről részletesen)
Egres és ribizli metszése:
Februárban elkezdhetjük a bogyós gyümölcsűek metszését, mivel korán kihajtanak.
A ribiszke tavasszal igen korán fakad, amit a metszés időzítésénél feltétlenül
figyelembe kell venni. Az időzítés egyébként nem okozhat különösebb
problémát, hiszen a ribiszke őszutótól kezdve egész télen át metszhető, csak fagymentes napot kell választani a munkára. Ennél fontosabb, hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között, illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között, mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. A piros ribiszke termőrügyei az idősebb ágrészeken a vesszők tövében, örvösen helyezkednek el. A fekete ribiszke viszont a vesszők egész hosszában és az idősebb ágrészeken fejődött egyéves, rövid vesszőkön hozza termőrügyeit.